Hülyemágnes

Le kell szögeznem: semmi bajom a szépfiúkkal (sőőőőt :P  ).

De mivel nem tartozom a velük kompatibilis, XX-kromoszómás női alfajhoz ("húdejónő"), nemigen szoktak közös metszetet alkotni tér és időbeli elhelyezkedésünk halmazai. De néha azért bele-belebotlok egy-egy egyedbe.

Namármost': brit kutatók több évtizedes kutatómunkájának eredményeképpen kimutatható, hogy a humanoidok hím egyedei súlyos agykárosodást szenvedhetnek, amennyiben 150 másodpercnél hosszabb időt kell eltölteniük olyan kiskereskedelmi egységekben, ahol nem sört, vagy tippmixet árulnak.

Amennyiben nőstény egyedet kísérnek el fentebb megnevezett bolti egységekbe, viselkedésük merőben árulkodó a nőneművel köttetett kapcsolat időbeliségéről: ha a 150 másodperc letelte után mosolyuk természetes marad, a kapcsolat még a bimbózó kategóriába sorolható. Ha a mosoly kis idő elteltével erőltetetté válik, a tenyérben lévő izzadtságmirigyek túltermelésbe fognak, a kapcsolat már legalább egy éves. Amennyiben előbbi tünetekhez a szemöldökív sinus-görbébe való kunkorodása is párosul, a kapcsolat eljutott a "túl régen vagyunk együtt" státuszhoz.

És itt jönnek képbe azok a férfiak, akik önként, akár órákat is hajlandóak eltölteni egy boltban. Ráadásul ruhaboltban. Még inkább ráadásul használt ruha boltban. Igen, igen, eljutottunk megint a turkálókhoz, ami a nőknek egyfajta lelki oázis, ruhaszöszös-prüszkölős-zenköleliség. Ide, ahol történetesen a kedvenc unokahúgom, Nóri (aki nem mellesleg az XX-esek "húdejónő" kasztjához tartozik) békés mosollyal fogad minden viharvert lelkű nőt.

Ide lép be NevezzükPálnak, aki a szépfiúk kasztjának magabiztos tagja. Helyes arc (órákig állhat reggel a tükör előtt, az elbűvölő-mosolyt gyakorolva), gondozott, naprakészen modern séró (40-50 perces reggeli rutinfeladat a "belövése"), fehér.ing-szürke.vászon.nadrág-tuti.cipő-kombó, magabiztos léptek (nem tudom,hogy csinálják, hogy csak térdtől lefelé mozog a lábuk, ez is a genetika lehet?!) és (szerinte) jó szöveg.

Fel-alá járkál az üzletben, kackiás léptei nyomán elhaló női sóhajok (csak szeretné :D  mivel ezek a sóhajok a "mi.a.fenét.keres.itt.egy.férfiii" - kezdetű, kitörni készülő kérdések előszelei). Pál olyan, mint a szarka: vonzzák a fényes felületek. Na, jó, pontosítok: a TÜKÖRfényes felületek. "Véletlenül" betéved a próbafülkébe (azt hiszem, közben észre sem veszi, hogy épp a próbafülkére váró nők során gázolt keresztül, emiatt már több vállfa is célirányosan mosolygó arca közepére van irányítva) és bentről felhangzik a némileg nőiesen elsikkantott kérdés:

- "Ááááá, hol vettétek ezt a gyönyörű festményt?"

Nézek bután magam elé. Nézek bután Nórira. Nézek bután a gerillaharcos-pózba állt nőkre, mire leesik: Pál a saját tükörképével kokettál. Szemeim vadul keresik az a műanyag ládát, amiben a legkevésbé értékes áru van: oda akarok hányni!

De hősünk elhagyja a próbafülkét (talán az utolsó pillanatban, mert a nőszövetség épp most készült rátörni) és sebes léptekkel köröz kettőt a boltban, majd mint éh-tyúk a takonyra, úgy veti magát rá a bolt közepén álló tükörre:

-"Ááááá, hol vettétek ezt a gyönyörű festményt?"

Mivan.mivan.mivan? Ennek beakadt a tű? Egy poént 2 percen belül elsütni, nnnna, ez nagyon gáz. Ráadásul ennyire sz@r poént :D

És akkor lelki szemeim előtt megjelenik Pál, aki épp az elvarázsolt kastélyba vesz jegyet, de a tükörteremnél sokkot kap, és soha nem megy tovább, mert ennyi gyönyörű festményt egy helyen még ő sem látott soha életében :P